Az Eurázsia Magazin elemzése rámutat arra, hogy a népesség rohamos növekedésével, az elérhető termőföld fokozatos csökkenésével és az urbanizáció felgyorsulásával a mezőgazdaság egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. Erre a kihívásra válaszul számos országban kutatják az információs technológia felhasználását a mezőgazdaság minőségének és hatékonyságának javítására, ezért rohamosan fejlődik mesterséges intelligenciára (MI) épülő okos mezőgazdaság új modellje.  

Az MI alkalmazása a mezőgazdaságban öt kategóriába sorolható:
1. mezőgazdasági robotok; 
2. termény- és talajvizsgálat;
3. intelligens ültetés;
4. az állatáIlomány ellenőrzése;
5. drónok használata.

Kínában a mezőgazdaság az egyik legfontosabb ágazat, amely olyan hatalmas problémákkal néz szembe, mint a termelékenység növelése, az élelmiszerbiztonság javítása és a fenntarthatóság előmozdítása. Az MI-technológiák viszont nagyobb hatékonyságot, pontosabb adatokat és optimalizált folyamatokat kínálnának, amelyek segíthetnek ezeknek a kihívásoknak a kezelésében. 

 Az adatgyűjtést (például a talajnedveséggel kapcsolatban, a növények egészségi állapotáról vagy az időjárási körülményekről) szenzorok, drónok és más loT (Internet of Things) eszközök segítségével végzik a mezőgazdasági területeken, és azokat az MI segítségével elemzik, hogy pontosabb előrejelzéseket és döntéseket hozhassanak a gazdák és a mezőgazdasági szakemberek. Az MI alkalmazása jelentős előnyöket nyújthat  a termelékenység és a gazdaságosság terén. Az automatizáIt rendszerek, például az önvezető traktorok vagy a robotizáIt betakarító gépek, segítenek csökkenteni a munkaerőigényt és növelni tudják a termelékeny séget. Az MI-alapú döntést támogató rendszerek, mint például a prediktív analitika vagy a gépi Iátás  

lehetővé teszik a gazdáIkodók számára, hogy pontosabb információk alapján hozzanak döntéseket az öntözési, növényvédelmi vagy tápanyagellátási folyamatok optimalizáIása érdekében.  

EzenkívüI az MI hozzájárulhat az élelmiszerbiztonság javításához is, az intelligens rendszerek ugyanis képesek a korai betegségjelzésre és az azonnali beavatkozásra, ami által minimalizáIják a terméskiesést. Az élelmiszerlánc nyomon követése és az azonosítás technológiái, mint például a rádiófrekvenciás azonosítás (Radio Frequency IDentification — RFID) vagy a blokklánc, segítenek követni a termények útját a mezőgazdasági területektől az asztalig, ezáItaI növelik az átláthatóságot és a minőségbiztositást. 

Az MI további lehetőségeket kínál a fenntarthatóság előmozdítására is. Segítségével az energiagazdálkodás optimalizálása és a környezetvédelem szempontjainak figyelembevétele is megvalósítható. Az energiafelhasználás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése a mezőgazdasági folyamatok során hozzájárulhat a fenntartható mezőgazdasági modell kialakításához. 

Kínai modernizáció  

A kínai döntéshozók azon az állásponton vannak, hogy a kínai mezőgazdasági ágazat jövője a mezőgazdaság modernizációjában van, ennek kulcsa pedig a technológia fejlesztésében rejlik. Mindez döntő fontosságú Kína számára, ezérta Kínai Kommunista Párt külön figyelmet szentelt neki a l4. ötéves tervben. A jelenlegi mezőgazdasági politikák célja a termények minőségének javítása és a környezetvédelem, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodókat meg kell tanítani, hogyan tartsák fenn a hozamot túIzott műtrágya és növényvédő szerek használata nélküI. Kína a következő víziót fogalmazta meg a mezőgazdaság jövőjéről: az országnak a magas színvonalú gazdálkodási infrastruktúra és technikák alkalmazásával javítania kell a termőföld minőségét. 

Kínában már több termelő is átállt az okos mezőgazdaságra — sokszor elég mindössze egy okostelefon a termelés ellenőrzésére és irányítására. A gazdálkodók valós időben nyomon követhetik a levegő hőmérsékletet vagy a szén-dioxid szintjét az üvegházakban,  

és távolról kapcsolatba Iéphetnek szakértőkkel, hogy útmutatást kapjanak az ütetési időszakra vonatkozó legjobb mezőgazdasági gyakorlatokról, ami javítja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és fellendítheti az ország vidékfejlesztését. 2020-ban a kínai intelligens mezőgazdasági ipar nagysága becslések szerint több mint 62 milliárd jüan volt. Az ország mesterségesintelligencia-iparának fejlődésével párhuzamosan a mezőgazdasági szektor is hatalmas átalakuláson ment keresztül. 2020-ban még mindig 500 millió ember dolgozott Kínában a mezőgazdaságban és az ahhoz kapcsolható iparágakban. 

Az országban a teljes gazdálkodási folyamat során intelligens technológiát alkalmaznak, és emellett a robotok egyedülálló szerepet játszanak például a gyümölcs- és zöldségszedésben is. 

Kína digitális mezőgazdasági erőfeszítései túImutatnak a termelésen.  

Az ország segítséget nyújt a gazdálkodóknak abban, hogy mezőgazdasági termékeiket az online piactéren is árusitani tudják.  

A hivatalos adatok szerint 2022-ben Kínában a mezőgazdasági termékek online kiskereskedelmi értékesítése körülbelül 530 milliárd jüan (77,2 milliárd dollár) volt, ami éves szinten 9,2 százalékos növekedést jelent. Kína azt a célt tűzte ki, hogy 2025-re 800 milliárd jüan fölé emelje ezt a számot a 14. ötéves terv időszakára (2021-2025) szóló nemzeti mezőgazdasági és vidéki informatizálási fejlesztési terv szerint. 

Jelentések szerint az „okos gazdaságok” nemcsak a vidéki munkaerőhiány problémáját tudják megoldani, hanem a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és minőséget is javíthatják. Kínában az urbanizációs ráta —a városi területeken élő lakosság százalékos aránya — tovább nőtt. A 2020-ban lezajlott hetedik népszámlálás szerint az ország urbanizációs rátája 63,9 százalék volt. Egyes adatok arra is utalnak, hogy 2035-re ez az arány elérheti a 75-80 százalékot. A munkaerőhiány így komoly problémává vált a mezőgazdaságban, és elengedhetetlenné teszi a jobb termelékenység ösztönzését. 

Kínai okosfarmok 

A Szecsuán tartomány Guang’an kerületében, Huaqiao Town Zhulin falujában 230 hektáros „okos farm” épült.  

A személyzetnek csak a szoftvert kell megnyitnia a mobiltelefonján, és akár egy személy is tudja távolról vezérelni, mezőgazdasági műveleteket végrehajtani.  

A farmon az utak és a szántóföldek mellé kamerákat és Internet of Things eszközöket telepítettek, amelyek főként a palánták körülményeinek megfigyelését Iátják el. Intelligens öntözőberendezést is telepítettek, igy a felhasznáIók előre beállíthatják a szükséges vízmennyiséget a termés növekedési ciklusának megfelelően. A Huaq iao Townban taláIható okos farm összesen 16 palántafigyelő kamerával, 20 öntözésfigyelővel, 20 talajfigyelővel, 1 időjárásfigyelővel, 5 vízminőségfigyelővel rendelkezik. Több pilóta nélküli berendezést is vásároltak, úgymint rizsültetőgépeket, kombájnokat és növényvédő drónokat. A mezőgazdasági gépek egy számítógép vagy mobiltelefon segítségével küldhetők ki a műveletek elvégzéséhez. 

A Qixing Farmtól 75 kilométerre Iévő Hongwei Farmon a személyzet távolról felügyeli a különböző üvegházi parcellák működését az okosrendszereken keresztül. Vezető nélküli palántaszállító járművel szállítják a palántákat az üvegházból a rizsültető gépbe, az ott dolgozóknak csak mobiltelefonjukra kell koppintaniuk, és több tucat  rizsültető gép tudja automatikusan befejezni a rizs átültetési műveleteit. 

Sanghajban közel 2000 hektáros zöldségtermesztés folyik, ahol a munkaerő mindössze 30 százalékát teszik ki emberek. A hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt mind valós időben számítógépeken keresztüI tudják szabályozni. 

Összegzés 

Kína tehát rendkívüli mértékben támogatja a mezőgazdasági szektor modernizálását és digitalizációját. Az okos farmok, amelyek az MI-t és az IoT-t is ötvözik, lehetővé teszik a gazdák számára, hogy valós időben kövessék nyomon a növények állapotát, optimalizálják a termelési folyamatokat és javítsák a termelékenységet. Az intelligens öntözési rendszerek, amelyek az MI alapján döntenek a vízadagolásról, segítenek csökkenteni a vízpazarlást és maximalizálni a vízhatékonyságot. Az MI nemcsak a termelési oldalon játszik fontos szerepet, hanem a kereskedelmi és logisztikai folyamatokban is. Az MI-alapú logisztikai rendszerek és az okos raktárak hatékonyabban és pontosabban végzik a szállítást és az áruk kezelését, ezáltal javítják az ellátási Iánc hatékonyságát. 

Összességében elmondható, hogy a mesterséges intelligencia jelentős előnyöket nyújt a kínai mezőgazdaság számára. Az MI alkalmazása lehetővé teszi a hatékonyabb termelést, a jobb döntéshozatalt, az élelmiszerbiztonság javítását és a fenntarthatóság elmozdítását. Az MI-technológiák folyamatos fejlődése és alkalmazása további innovációkat hozhat, amelyek hozzájárulnak a kínai mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növeléséhez. 

Az eredeti, teljes elemzés az Eurázsia Központ honlapján megtalálható. 

Címlapfotó: Shutterstock